+36-56-512-530
repulestudomany@uni-nke.hu
+36-56-512-530
repulestudomany@uni-nke.hu
A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program az egész ország védelmi potenciáljának megerősítését célozza, amelynek a légierő vetületében napjainkban is vannak látható eredményei. A Gripen harcászati vadászrepülő flotta már évek óta védi a magyar és például a balti államok légterét, a közelmúltban 2 db Airbus A319-es és 2 db Falcon F7x szállítórepülőgépet szereztek be, a közeljövőben pedig érkeznek az új könnyűhelikopterek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szolnoki Katonai Repülő Intézetében rendezték meg azt a konferenciát, amelyen számba vették ezen fejlesztéseket, de olyan polgári célú repüléstudományi innovációkat is bemutattak, amelyek akár a katonai alkalmazások terén is hasznosak lehetnek.
„1991 óta van Repüléstudományi Konferencia a légiközlekedés, azaz negyedszázados hagyományt ápolunk a rendezvénnyel” – fogalmazott megnyitó beszédében Palik Mátyás. Az intézetigazgató arról is beszélt: a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program mellett a repülésbiztonság, repülésorvostan, de az űrhajózás is megjelenik a rendezvény tématerületei között. Az intézetben zajló 4 éves GINOP kutatás-fejlesztési program pedig tükrözi, hogy élen járnak az együttműködések terén, hiszen több hazai felsőoktatási intézménnyel vannak kapcsolatban. A GINOP program túl van a félidején, kutatásaikat a konferencia keretében rendezett szakmai napon ismertették.
A magyar légierő képességeinek alapeszközei: a helikopterek, a szállítógépek és a Gripen harcászati repülőflotta. A védelmi tervezés is ezen képességek célszerű, hatékony és gazdaságos hadrendben tartására irányul. Vagyis a hamarosan érkező Airbus H145M könnyű- és H225M közepes helikopterek nem a MI „család” utódai, hiszen ezekkel az új gépekkel nem az egykori szovjet technika követelményeinek lemásolása a cél – erről beszélt Szénási Jenő ezredes, az MHP HTCSF Légierő Hadfelszerelési Rendszerek Fejlesztési Főnökségének főnöke. A H145M helikopterekből 20 darab érkezik 2019-2021 között, a gépek üzemeltetését mintegy 50 különböző, főként németországi tanfolyamon tanulja majd meg a repülő-műszaki, hajózó és egyéb állomány. A többi között személyszállító, kutató-mentő és tűztámogató feladatokra bevethető H225M flotta a tervek szerint 16 darabból áll majd, és 2023-2025. között érkezik a magyar légierőhöz. Az üzemeltetést ez esetben is külföldi, angol nyelvű tanfolyamon kell elsajátítani, melyek többsége Franciaországban és Németországban zajlik majd, nagyjából a helikopterek érkezésének időszakában. A gépek valós képességeit és üzemeltetési „filozófiáját” nem a tanfolyamokon, hanem a mindennapi alkalmazás során lehet tökéletesen megismerni.
Míg a korábbi években – némi túlzással - egy kalapács és egy csavarhúzó minden technikai problémát megoldott, ma már a bonyolult technikai rendszerek működtetéséhez mindez nem elegendő. Ha szükség van például egy új alkatrészre, az akár 48 órán belül megérkezik arra a bázisra, amelyik igényelte, ebben egy külön erre a célra kidolgozott szoftver lehet a személyzet segítségére. Szintén fontos összetevő a ’70-es évekbeli harceljárások és az akkori ellátási rendszerek alapján kialakított szabályzatok módosítása is a mai kor igényeinek megfelelően, ráadásul nem feltétlenül kizárólag magyar nyelven. A kor igényeit követnie kell a humán erőforrással való gazdálkodásnak is: a toborzási tevékenység a meglévő szakembergárda megtartására kell, hogy épüljön – véli az ezredes.
A technikai beszerzések mellett komoly, nagy gyakorlati haszonnal kecsegtető kutatások is zajlanak a Katonai Repülő Intézetben. Ezek közül az egyik a repülés általi légszennyezés csökkentésének és az alternatív üzemanyagok honvédségen belüli használhatóságának lehetőségeire irányul. Kavas László, a Repülő Sárkányhajtómű Tanszék vezetője annak a teszthajtóműnek az üzemi próbáiról beszélt, amellyel az új fajta tüzelőanyagoknak a gázturbinás hajtóművek üzemére gyakorolt hatásairól lehet információkat gyűjteni. A méréseket egy nagyfelbontású kamerák, valamint korszerű és sokrétűen alkalmazható mérőelemek, jeladók összekapcsolásával létrehozott mérőrendszer segíti majd. Szintén fontos kutatási terület a katonai repülés emberi tényezőinek vizsgálata. A pilóták teljesítményét ugyanis számos a repüléssel járó élettani stresszor (gyorsulás, hypoxia, hypo- és hyperthermia, vibráció, mozgásbetegség, térbeli dezorientáció, ionizáló és nagyfrekvenciás sugárzás) befolyásolja, az ilyen hatások vizsgálata a pilóták egzakt kiválasztását garantálja. Ebben a munkában 19 fős kutatói team dolgozik. A repülőorvosi, teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok, valamint a pszicho-fiziológiai és testszenzoros kutatások során egyebek mellett a hétköznapokból is ismert VR szemüveget használják a tesztalany pilótjelöltek, de a programnak részei a „vigyük be a valóságot a laboratóriumba” kutatási ars poétikán alapuló barokamrában zajló komplex repülőszimulátoros vizsgálatok is – mondta Dunai Pál, a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék docense. A biztonságos repülés egyik alapkövetelménye, a minél pontosabb időjárás-előrejelzések alkalmazása. Ezek pontosításához, illetve verifikációjához nagy segítséget adhatnak a pilóta nélküli technológiák. Olyan drónokról van szó, amelyekkel precízen vizsgálható az alsó légkör 2-3 km-es rétege, amely meteorológiai szempontból kulcsfontosságú zóna, melyből jelenleg kevés információval rendelkezünk. A pilóta nélküli repülőgépről származó meteorológiai adatok valós idejű, komplex feldolgozásában elsők lesznek Magyarországon, a tesztek a szolnoki bázis eseti légterében zajlanak – emelte ki Bottyán Zsolt, a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék vezetője.
Nagy kihívás volt a légimozgások számának jelentős növekedése az elmúlt években, a jövő pedig a repülőforgalom még drasztikusabb növekedését vetíti előre. Horváth Krisztina, a HungaroControl K+F csoportvezetője szerint ezek a tények indokolják a kutatás-fejlesztés létjogosultságát, olyan termékek és szolgáltatások kimunkálását, amelyek támogatják a légiirányítói kapacitás növekedését és optimális kihasználását, de a költséghatékonyságot is. Az alapkutatások közül kiemelhető a Gesture Control, az ún. gesztusok által történő vezérlési technológiai ismeretek megszerzése, amely kézmozdulatokkal történő utasítás adását jelenti. Egy másik terület az agyhullámokkal történő irányítás iparágban történő alkalmazhatóságának vizsgálata. A HungaroControl alkalmazott kutatása egy olyan célszoftver, amely hangfelismerő technológián alapulva végrehajtja az álpilóta feladatokat egy szimuláció során. A program felismeri az irányítók által adott szóbeli utasításokat, átkonvertálja azokat informatikai értelemben vett paranccsá, valamint a szövegből átalakított hangon visszamondja az utasítást az irányítónak az álpilóta helyett. A fejlesztés jelentős költségcsökkentést eredményezhet a szimulációk során. A kísérleti fejlesztés fázisában van a ködszűrő technológia (szoftveres láthatóság-javítás) repülőtéren való alkalmazása, amely segít a látástávolság megnövelésében. A toronyban tartózkodó légiirányítók ezáltal ködben, de akár porviharban is láthatják majd a kifutópályát egy szoftver segítségével. Mindez hatékonyabb és biztonságosabb munkavégzést tesz lehetővé. A termékfejlesztések közül a 3D airport modelling elnevezésű lehet különösen érdekes. Ez a repülőterek 3D modelljének elkészítését jelenti, amely a repterekre telepített kamerapozíciók meghatározásának az eszköze lehet, illetve klasszikus toronyépület esetében segíti az épület elhelyezését, valamint új reptéri épületek takarás vizsgálatára alkalmas. Ezen felül hosszútávon megfelelő alapja lehet a 3D toronyszimulátornak is.
