+36-56-512-530
repulestudomany@uni-nke.hu
+36-56-512-530
repulestudomany@uni-nke.hu
Lezárult a repülésbiztonsághoz kapcsolódó kutatási program a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szolnoki campusán. A több mint 755 millió forintos kormányzati támogatásból megvalósuló program négy és fél évig tartott, a kutatók több mint 60 ezer munkaórában vizsgálták a repülőgépek környezetbarát üzemanyagait, a repülés emberi szervezetre gyakorolt hatását és a pilóta nélküli repülés kérdéseit.
Koltay András rektor megnyitójában arról beszélt, hogy az egyetem a hagyományok és szakmai kiválóságok mentén minden erejével próbálja tovább erősíteni az 1949 óta tartó szolnoki repülőképzést, ahol napjainkban több mint 500 fő képzését látják el az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának oktatói. A rektor emlékeztetett a 2018-ban újrainduló hazai pilótaképzésre, amelynek perspektívái a mostaninál jóval messzebbre mutatnak. „A projekt pedig abból a szempontból is értékes, hogy eredményei társadalmi szinten hasznosulnak majd, hiszen »elemi fontosságúak« lesznek mind a repülésbiztonság, a légtérkapacitás kihasználása, az irányítási költségek csökkenése, mind a környezetbarát alternatív üzemanyagok fejlesztése útján” − jelezte Koltay András. A kutatásokhoz az egyetem 2016-ban több mint 755 millió forintot nyert a Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságtól, a pénzből egyebek mellett a kutatási infrastruktúrát erősítették, eszközöket, szoftvereket vásároltak. Palik Mátyás, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar katonai repülési dékánhelyettese a program három kutatási területéről beszélt. Elmondta: az egyik kutatás a repülőgépek hajtőművére és modern üzemanyagok feltérképezésére, egy másik a repülés emberi szervezetre gyakorolt hatására, míg a harmadik a pilóta nélküli repülésben alkalmazott kérdések vizsgálatára fókuszált. A kutatási eszközbeszerzésre több mint 200 millió forintot költöttek, négy és fél év alatt 92 fő több mint 60 ezer munkaórát fordított a program céljainak megvalósítására, a munkába hallgatókat, kutatókat és külső szakértőket is bevontak. Az eredményeket három hazai és 37 külföldi rendezvényen ismertették – sorolta Palik Mátyás. A programban az alternatív üzemanyagok repülésben való alkalmazásának lehetőségeit is vizsgálták. „Egyebek mellett elkészült egy olyan, Magyarországon egyedülálló hajtóműtesztcella, amellyel a teszthajtóműben lezajló égési folyamatok modellezhetők, a hagyományos és alternatív tüzelőanyagok pedig hasznosítás és gazdaságosság szempontjából is összehasonlíthatók” – tájékoztatott Kavas László alezredes, a Repülő Sárkány-hajtómű Tanszék tanszékvezetője. A szimulációs vizsgálatokat kiterjesztették a Magyar Honvédségben ma használt A319-es szállító repülőgép hajtótípusára is. Ennek a kutatási területnek a vizsgálatai során feltárták az alternatív tüzelőanyagokat, azok fajtáit, jellemzőit és repülésben való alkalmazhatóságukat. A második részterületen ezen alternatív tüzelőanyagok hajtóművekben való vizsgálatát végezték el. A harmadik részterület pedig maga a teszthajtóműcella, annak felépítése, kalibrálása, amely sokféle szakember együttműködését igényelte. A beszerzett kutatási eszközök közül kiemelkedik még az a szoftver, amely a szimulációs folyamatok elvégzését segítette, pontosabban a teszthajtómű égésterében lezajló áramlástani folyamatok szimulációját.
A konferencián szó volt még a repülés emberi szervezetre gyakorolt hatásának legmodernebb eszközökkel történő vizsgálatáról. Dunai Pál alezredes, a Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék docense elmondta: a kutatói teamben orvos, pszichológus, kineziológus és az NKE hallgatói is részt vettek. Négy csoportban zajlott a munka, az egyes kutatói teamek repülőorvosi vizsgálatokat, teljesítménydiagnosztikai vizsgálatokat, alkalmasságvizsgálati pszichológiai és pszichofiziológiai teszteket, valamint testszenzoros vizsgálatokat és pályateszteket végeztek el. A repülőorvosi vizsgálatokban a kecskeméti Repülőorvosi, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézettel működött együtt a tanszék. A vizsgálat során a magaslati oxigénhiány (hiperbárikus hipoxia) élettani hatásait elemezték, a tesztekben részt vevők VR-szemüveget kaptak. Ezzel sikerült a virtuális valóságot laborkörnyezetbe bevinni, amivel egy alacsony nyomású barokamratérben végeztek speciális vizsgálatokat a hipoxia hatásának elemzésére. A kutatásokat segítette a fantasztikus mérnöki munka terméke, egy pilóta-védősisakból átalakított mérőműszer, amelyben apró alkatrészek sokasága rögzíti a különféle fiziológiai paramétereket. A kutatásban a bekövetkező agyi és tüdőkeringési változásokat elemezték, nézték a szervezet oxigénhasznosulását, ezáltal pedig a vegetatív idegrendszer stresszhelyzetben bekövetkező egyensúlyvesztésének értékelése történt meg. A terheléses kutatásokhoz számos 21. századi eszközt szereztek be, a teljesség igénye nélkül analizátorokat, szoftvereket, kerékpár- és futószalag-ergométert. „Az általános és specifikus terhelésdiagnosztika-tesztek segítségével kiválaszthatók azok a fiatalok, akik potenciálisan legalkalmasabbak a repülésre, a pilótatevékenységre” – foglalta össze a kutatások egyik legfontosabb hasznosulását Dunai Pál. A többi munkacsoportban egyebek mellett a térbeli látásmód, a figyelem, a reakcióidő és a logikus gondolkodás felmérése történt meg. A testszenzoros vizsgálatokat végző kutatóteam például azzal foglalkozott, hogy felmérje a tesztalanyok kondicionális állapotát. Beszereztek egy pulzusanalitikai mérőműszert, amellyel 270 fő állapotát mérték fel. Jelentős eredmény, hogy a pápai és szolnoki légibázisokon dolgozó katonai repülésirányítókat teljes mértékben fel tudták mérni, aminek eredményeként a kutatók teljes képet kaptak munkaterhelésük nagyságáról, intenzitásáról és regenerációs folyamataik jellemzőiről. Nóvum, hogy a mérési eljárást valós repülési körülmények között is bevetették. Az eszközt egy 42 perces időtartamú, JAS 39 Gripen harcászati repülővel végrehajtott repülés során alkalmazták, amelynek keretében egy 9G-s maximális terhelésű műrepülési feladatot is végrehajtottak. A műszer ezen extrémnek tekinthető körülmények között is tökéletesen működött. Az eszköz sokoldalúsága megteremtette a lehetőségét annak, hogy Szolnokon nagyobb kapacitást is kiszolgálni képes terhelésélettani méréseket is el tudjanak végezni. Dunai Pál elmondása szerint ezt az eszközt hatékonyan lehet alkalmazni a különböző szakmáknál az aktuális pszichés és fizikai állapot tesztelésére, de segítségével megteremtették a honvédelmi, rendvédelmi vagy akár polgári repülésben is alkalmazható mérési rendszer feltételeit, amellyel egy-egy pilóta bevethetőségének, munkába állásának mutatóit lehet vizsgálni. A projekt azonosítója: GINOP-2.3.2-15 „A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó interdiszciplináris tudományos kutatási potenciál növelése és integrálása a nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatba a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (VOLARE)”